A tőkék faragásakor semmi sem feltűnőbb, mint a márvány. Ennek a gyönyörű kőnek gazdag története van, és ezek a faragványok sem kivételek. Ebben a cikkben megtudhatja a különböző márványtípusokat és a faragáshoz használt technikákat. Ha ismeri az előzményeket, továbbléphet a tökéletes tőke kiválasztásához a projekthez. Sok stílus létezik, és boldog lesz, ha lesz egy saját stílusa.
A márványfaragás története
A márványból csiszolt faragott tőkék története a 13. században kezdődik, amikor a templomoszlopokhoz használt kőtőkéket lemásolták és más templomépületekhez faragták. Ezek a kőtőkék mintául szolgáltak más építményeken lévő hasonló faragásokhoz. A kőtőkék azonban nem mindig voltak azonos stílusúak. A szabadon álló colonnettes tőkéket gyakran különböző módon faragták, és a különbségek láthatóak voltak.
A faragómesterek nagy márványtömbökkel kezdték, gondosan kiválasztva a legmegfelelőbbet. Ennek a kőnek lehetnek rejtett hibái vagy tökéletlenségei, ezért a faragómester kifinomult technikákat alkalmazott az egyes darabok minőségének biztosítására. A mesterek különféle technikákkal kinyerték a követ a kőbányákból, és megmunkálták a végső formát. Ezt követően az építményeken belül a kijelölt helyekre felakasztották. A legszebb márványszobrok az ie 5. századból származnak, amikor a márványt betakarították és formázták.
Használt márványfajták
A tőkék faragásához többféle márványt használnak, és mindegyiknek megvan a maga egyedi jellemzői és esztétikai értéke. A három leggyakoribb márványtípus a Boticcino bézs márvány, az El Dark Emperador és a Chira kő. Ezeket a golyókat általában építészeti részletekben használják, és számos különböző színben kaphatók. Olvasson tovább, ha áttekintést szeretne kapni ezekről a típusokról, és arról, hogy mit jelentenek az Ön projektje szempontjából.
A legelterjedtebb márvány a dolomit, amely kalcium-magnézium-karbonátból áll. A márványtípusok közül a legintenzívebb színnel és tisztasággal rendelkezik. Ez a márvány kevésbé porózus, mint a többi típus, így a karcolások és foltok jobban látszanak. A csiszolt márvány viszont lágyabb matt felülettel rendelkezik. Bár nem látszik rajta annyi karc, mint a polírozott márványon, könnyebben foltosodik is.
A tőkék eredete
A márványra csiszolt faragott tőkék eredete a 13. századra nyúlik vissza, amikor egy olasz kőműves mester egy pár nagy tőkét faragott egy darab fekete gránitból. Az egyes tőkéken található faragványok elegáns lombmintákat tartalmaznak. A hátoldalak csiszolatlanok voltak, hogy felfedjék a tőkéket díszítő barna és arany csíkokat. Az egyes tőkék középpontjában egy tekercselt voluta szegély található, amely alatta húzódik, és nagy gyűrűk. A párost valószínűleg egy oszlop tetejére szánták, és a másik oldalon a falhoz erősítették.
A bizánci építészet is a márványból merített ihletet. Konstantinápoly építőmesterei templomok és egyéb építmények építésére használták a fővárosban. Viharos történelme során a márvány megsérült, és elvesztette egyes építészeti és szobrászati elemeit. Ezeknek a daraboknak a restaurálása megköveteli az eredeti anyag gondos kiválasztását, a hagyományos kőfejtési technikákat és a kőfaragás mesterségét. Bár a folyamat hónapokig is eltarthat, hosszú távon megéri.
A tőkék faragására használt technikák
A CMP Stonemason Supplies márványfaragáshoz szükséges eszközöket és kellékeket értékesít. A vágókorongok fontos eszközei a kőfaragáshoz, mivel nagy mennyiségű anyagot távolítanak el a kő széléről. Ez a folyamat nagyobb sugarak létrehozásához is hasznos lehet. A következő szakaszok a márványfaragáshoz használt technikákat ismertetik. Tudjon meg többet ezekről az eszközökről és kellékekről a következő cikkek elolvasásával. Tekintse meg galériánkat is a márványfaragás példáival.
Az oszlop elhelyezése előtt a szobrász kifaragta a márvány csiszolt tőkéit. A márvány finom szemcséi lehetővé teszik a szobrász számára, hogy apró részleteket készítsen. Emiatt a márvány drágább, mint a mészkő, így a szobrászok részletesebb faragványokat készíthettek. A következő lépés az volt, hogy az oszlopba bevésték a hornyot, miután beszerelték. Ezekkel a technikákkal apró részleteket is ki lehet faragni, mint például egy hajtincs vagy ruharedő.
